Tengeri nád- Nádpálma (Calamus L.).

Általában magas, keményszárú, éles levelű pázsitkóró, mely rendesen vízparton vagy vízben nő a pázsitfélék magas füve, csöves bütykös szárral, metsző gerincű, hosszú levelekkel, szára tetején dúsvirágú ágboggal. Három faja, (hazánkban 1) mind a két világrésznek mérsékelt és szubtropikus vidékein terem. Nád néven, a nádpálma (l. o.) forró égövi növény szárát (spanyolnád) ismerjük. Vadon terem a trópusi és egyenlítői erdőkben.A legnagyobb mennyiség Dél- Kelet- Ázsiából származik. A nádpálmát tövénél vágják el, megszabadítják leveleitől esetenként tüskés hüvelyétől. Három és öt méter közötti darabokra vágják, minőségük szerint, aztán kötegelik.
Így, az erdőből kikerülve mossák, szárítják, kiválogatják, kénnel fehérítik, mérik aztán átmérő szerint osztályozzák. Innentől kezdve három kategóriáról beszélhetünk: magáról a nádról, melyből sok bútor váza készül, hasítékról (lemezről), melyet nádfonásra használnak, és a nád belső puha részéről, amit szövéshez, kosárfonáshoz használnak.
Ezek a termékek erősek és tartósak. A nádpálma bútorok és kiegészítők mára Európa-szerte keresett darabok lettek. Ápolása is igen egyszerű, 2-3 hetente nedves szivaccsal áttöröljük és ezáltal tovább őrzi rugalmasságát.