Buddha (fo).

A budhizmus megalapítójának tartott Gautama Sziddhárta az i. e. 6. század közepe táján született a Sákja nemzetségből való indiai fejedelem fiaként. Már születését csodálatos jelek kísérték. Felnővén rádöbbent, hogy a világ szerencsétlenséggel, szenvedéssel és halállal teli. Elhagyta otthonát és vándorolni, töprengeni kezdett. Amikor egy alkalommal a bódhi-fa alatt üldögélt, ráeszmélt a megszabadulás útjára. Megismerte a lélekvándorlás titkát s a négy szent igazságot: a szenvedés a világ egyetemes sorsa; a szenvedés okai a vágyak, a szenvedélyek, a kötöttségek; a szenvedések megszűntetése a nirvána; létezik egy Út, amelyen át a nirvánába lehet jutni. Gautama tehát megvilágosodott és Buddhává vált. Amikor a buddhizmus elterjedt Kínában több buddha is teret kapott. Ezek közül a legjelentősebb az Eljövendő Buddha, azaz Maitréja (Miluo), akinek egész kultusza alakult ki Kínában. A másik jelentős Buddha Kínában Amitábha Buddha, azaz a Nyugat Buddha, akinek lakhelye a "nyugati paradicsom". Amitábha kultusza az i. sz. 5. században alakult ki.